Mielőtt még belekezdenék a részbe, köszönöm, azt a pár hozzászólást, amit itt és facebook-on kaptam, nagyon jól esett.Időközben megcsináltam a trailert is, amit ITT tudtok, megtekinteni, továbbá be tudtok lépni, a blog facebook csoportjába ITT.
••••••••••••••••••••••••
Blair szemszöge
– Már
megint hamarabb jöttél Blair. – kuncogott a pultnál Cathy, a főnököm.Vetettem
rá egy "ez van" mosolyt és elindultam az öltözők felé.Még
senki nem volt itt, így volt időm leellenőrizni a ruhámat nyitás
előtt.Lehámoztam a fogasról és szemügyre vettem az ujjamon lógó fogas
tartalmát.Ha lehetne, így jellemezném: apró, fehér, csipke és bőr.Sóhajtottam
és az egyik kabinba mentem, majd bezártam az ajtót.
20
perccel később Lexie csacsogását halhattam, hogy mennyire imádja a fekete
melltartó rész, amin élén pink szívek vannak.Lexienek sosem volt baj ez a meló,
hogy így sétálgasson férfiak között, hiszen volt már tartós kapcsolata, nem
zavarná az sem, ha meztelenül kellene mászkálni.Remek alakja van, gyönyörű nő,
nincs mit szégyelni.Míg nekem van mit.Nekem sincs rossz alakom, de sosem
gömbölyödtem annyira, mint a lányok.Nincs olyan hosszú lábam, mint például
Cathynek, vagy Adelenek.És a hasam sem annyira lapos, így kötelezőnek érzem
magamon a bodyt, hogy eltakarja a minimális problémát.
A
beszélgetésünket Adele és Debby hangos nevetése törte meg.Mind a ketten Fehéret
viseltek.Fehér csipkemelltartó, tanga, magassarkú és egy 10 centi hosszú szoknya.Hosszú
hajukat kiengedve hagyták, így az én szinte fekete hajkoronámat átlagosnak
éreztem.A siránkozásból Lexie vidám mosolya rántott vissza.
– Showtime, Rose!